Marschall Marianna a Tengercsepp díj birtokosa

marschall marianna1991-ben végeztem a Kossuth Lajos Tudományegyetem biológus szakán. Még az egyetemi évek alatt bekapcsolódtam a debreceni Növénytani és az Ökológiai Tanszéken folyó tudományos kutatásokba, melyek a hazai kocsánytalan tölgy pusztulásának okait, az ipari zónák természetes növénytakaró fajaira gyakorolt hatásait, valamint homokpusztagyepek növényfajainak niche és forrás használatát, kompetíciós viszonyait voltak hivatottak feltárni. A tudományos diákköri dolgozataim (OTDK-1991: III. helyezés, OKTDK-1992: II. helyezés) témái (Mohák elemtartalmának és termőhely-indikációjának összefüggései; Moha és talaj kölcsönhatások erdő- és gyeptársulásokban), mintavételi területei részben a debreceni Növénytani Tanszék, részben az egri Növénytani Tanszék kutatási potenciáljához tartoztak. A diplomaszerzés után közvetlenül a debreceni Növénytani Tanszékre kerültem tudományos segédmunkatársként. Később a Tudományos Minősítő Bizottságnál tett vizsgám alapján a KLTE belső doktori ösztöndíjasa, majd (a PhD rendszerre való áttérés okán), PhD ösztöndíjasa lettem. Az első OTKA pályázatomat (4 éves időtartamra) „Mohák bioindikátor szerepének ökofiziológiai vonatkozásai” címmel 1993-ban nyertem el. Ezzel párhuzamosan több más OTKA pályázat keretében résztvevőként dolgoztam homokpusztagyepekben folyó niche és resource vizsgálatokban, a Síkfőkút Projektben a hazai kocsánytalan tölgy állomány pusztulásának vizsgálatában, Debrecen város biomonitoring jellegű szennyezés vizsgálatában, erdőszegélyzónák fotoszintézis-ökológiai vizsgálatában, magasabbrendű növények vízhiányra adott fiziológiai válaszainak kutatásában. A kutatási feladatok mellett növényszervezettani és növényélettani gyakorlatok vezetését kezdtem meg 1991-ben.

1994 szeptemberében, prof. Pócs Tamás tanszékvezető meghívására tanársegédként helyezkedtem el az egri Növénytani Tanszéken. A fő oktatási feladatom továbbra is a növényszervezettani és növényélettani gyakorlatok vezetése volt. 1994-1996 között négy nemzetközi pályázat témavezetője voltam (két PHARE, egy OTKA-Világbanki, utazási OTKA-OMFB), melynek keretében különböző szénhidrátféleségek és anyagcseréjük jellegzetességeit vizsgáltam kriptogám növényekben az Exeteri Egyetem (UK) Növénybiokémiai és Molekuláris Biológiai Laboratóriumában. 1998-ban a Budapesti Műszaki Egyetemen távoktatási tutor képesítést szereztem általános és környezetvédelmi menedzsment szakirányon. PhD-disszertációmat „Mohafajok bioindikátor szerepe és kiszáradás-toleranciájuk fiziológiai háttere” címmel, summa cum laude minősítéssel megvédtem 1999-ben.
1998-tól az újonnan megalakult Növényélettani Tanszék adjunktusa, majd 2001-től docense lettem. 1998-tól a Növényélettani főkollégium előadását, stresszfiziológiai kurzusok tartását kezdhettem meg a gyakorlati kurzusok vezetése mellett. 1998 és 2004 között 2 nemzetközi pályázat témavezetője voltam. Az Állami Eötvös Ösztöndíj keretében a C-vitamin növényekbeli bioszintézisútját kutató csoport munkájába kapcsolódtam be az Exeteri Egyetemen nyitvatermők, harasztok, mohák és fotoszintetikus egysejtűek vizsgálatai révén. A Békésy György posztdoktori ösztöndíjat 2001-ben nyertem el. 2002-2004 között a Dél-Afrikai-Magyar kormányközi együttműködés keretében a kiszáradástűrés konstitutív és indukálható mechanizmusait vizsgáló kutatási pályázat magyar témavezetője voltam.

2002-ben és 2006-ban születtek a fiúgyermekeim.

Kutatási szakterületem: Növénybiológia/Növényélettan/Ökofiziológia/Mohaélettan. A legfontosabb kutatási témáim és eredményeim elsősorban a vízhiány alatti növényi válaszok és a kiszáradástűrés fiziológiai mechanizmusainak kutatásán belül a poikilohidrikus növények kiszáradástűrésének, fotoszintézis-ökológiai jellemzőinek, abiotikus stressz válaszainak vizsgálatához kapcsolódnak, különös tekintettel a fotoszintézis, a szénhidrát- és a nitrogénanyagcsere folyamatainak tanulmányozására.

Nem témavezető kutatóként részt veszek (MTA Martonvásári Kutatóintézet-EKF Növényélettani Tanszék együttműködése) az Aegilops, Triticum nemzetség különböző genetikai vonalainak stressztűrő képességét, jelentősebb fiziológiai paramétereit leíró kutatásokban. Az egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet munkatársaival, szőlőnövénnyel kapcsolatos eddigi közös vizsgálataink a vízhiány és az évjárat hőmérsékleti viszonyainak hatása a Kékfrankos szőlőfajta fotoszintézisének hőtoleranciájára, Kékfrankos termőhelyek karakterizálása a sztómakonduktancia és a hajnali vízpotenciál paraméterek segítségével, valamint a táplálóöntözött Chardonnay szőlőfajta nitrogén-anyagcseréjének kutatására fókuszáltak.

A növénybiológiai tárgyak oktatásában 20 éves felsőoktatási gyakorlattal rendelkezem. Előadás és gyakorlat keretében oktatom a Növényszervezettan, Növényélettan II, Növényi biokémia és molekuláris biológia, Növényi biotechnológia kötelező, valamint a Növényi stresszfiziológia és Ökofiziológia és vizsgáló módszerei szabadon választható tantárgyakat.

A SZIE Biológiatudományi Doktori Iskolájában 2000-től növénybiológiai PhD-kurzus előadó, 2009-től témavezető vagyok, rendszeres bírálóbizottsági, opponensi tevékenységet látok el. 2010-ig opponensként 3 PhD (1 angol nyelvű, 2 magyar nyelvű) disszertációt bíráltam, 8 fokozatszerzési eljárásban vettem részt bíráló bizottsági tagként. Eddig 9 esetben kértek fel nemzetközi szakértői feladat ellátására a kutatási szakterületemhez kapcsolódóan.

A „dr habil” címet 2009-ben szereztem biológia tudományban. 2010. szeptember 1-től az EKF TTK Növényélettani Tanszékének főiskolai tanára vagyok. Rendszeres tagja vagyok a szigorlati és záróvizsgabizottságoknak. Irányításommal 2010-ig 17 kísérletes szakdolgozat, diplomamunka, 3 TDK-dolgozat született. Ez utóbbiak közül 2 díjazott (1 országos II., 1 intézményi I. helyezés).

Oktatásfejlesztési tevékenységem folyamatos, mely egyrészt alapképzési és mester szintű szakindítási anyagok kidolgozását, valamint a tantárgyfelelősi teendőkből adódó, állandó tananyagfejlesztési, tananyag korszerűsítési tevékenységet jelenti. 2010-ig több tárgyamból elektronikus formájú oktatási segédletet, és 1 kiadott felsőoktatási jegyzetet hoztam létre.

Kutatómunkám eredményeit folyamatosan publikálom nemzetközi folyóiratokban. Tudományos közleményeim kumulatív impakt faktora: 25.951 (IF/SCI rövid folyóiratcikkek nélkül: 16.349).

Az összes publikációmra történt hivatkozások száma (önhivatkozás nélkül): 130 (120 SCI által nyilvántartott). A különböző kutatási témákhoz kapcsolódó tudományos tevékenységeim összes száma 60. Aktívan részt veszek a kutatási témáimhoz tartozó nemzetközi és hazai konferenciákon. Eddig 15 nemzetközi és 14 hazai tudományos konferencián tartottam előadást.

2008-tól vagyok az EKF TTK Minőségbiztosítási Bizottság tagja.

1991-től a Magyar Növénybiológiai (korábban Növényélettani) Társaság és a FESPB (Fed. Eur. Soc. Plant Biology), 1992-től az IAB (International Association of Bryologists) tagja vagyok. 1993-1994 között az MTA DAB Környezettudományi Szakbizottság Szárazföldi Ökológiai Munkabizottságának a titkára voltam. 1998-tól az MTA MAB Biológiai Szakbizottság tagja, titkára 1999-2003 között, valamint 2010-től újra a titkára vagyok.

2010-től az Acta Biologica Plantarum Agriensis tudományos folyóirat szerkesztőbizottsági tagja (Biochemistry, Stress and Ecophysiology) lettem.

2 kutatói (Leidenfrost Gyula Kutatói Ösztöndíj-1992, MTA MAB kutatói díja-2000) és 2 intézményi díj birtokosa vagyok (Eszterházy Károly-Emlékérem-2009, Tengercsepp díj-2010 EKF TTK).